2017 január 2, 7:05 perc. Talán van még fél órám mielőtt felébred a kis picur és feje tetejére állítja a napomat. Sötét van, csend van, earl grey tea van. Születésnapom van. 37. Nem fordulok be tőle, az elvárt társadalmi normákat teljesítettem. Férj, gyerek, lakás (még hiteles), autó (anyuéktól egy szakadt Punto), megfelelő mennyiségű (mindig kevésnek tűnő) utazás. Plöttyedt has (muszáj elkezdenem tornázni), de azért még vékony derék, elfogadható testsúly (az izomszázalékot hagyjuk).
És egy fogadalom: idén nem veszek fel farmert.
Nem tudom, hogy fogom végigvinni, mert tegnap is felvettem, de gondolom úgy megy ez, mint a drogról való leszokás, néha van visszaesés. Terroristák lőnek, globális felmelegedés van, a méhek kipusztulnak, és én itt ülök, a világ peremén egy ilyen banális fogadalommal: nincs idén farmer. Ez van, tőlem most ennyi telik. Jó alakom van: homokóra, ahogy a nagy könyvben megvan írva, és nem csinálok mást, mint ráhúzok egy farmernadrágot, egy kinyúlt pulóvert és kész.
Már akkor megvolt a slampos anyuka kinézetem,
amikor a gyerek még gondolatban sem volt meg.
Néha igyekszem küzdeni ellene, de az örök kísértés, a farmer mindig elcsábít. Annyira könnyű felhúzni, belebújni és indulni, hogy el sem tudom képzelni, milyen lenne minden egyes nap NEM abban járni. Gőzöm nincs, mit fogok felvenni és hova, ma egyelőre jó vagyok, akár melegítőben is végiglóghatom a napot.
Meddig fog ez a blog tartani? Ki tudja? Ahányszor elkezdek írni, nem titkolt szándékom, hogy valaki el fogja majd olvasni. Minél többen, lehetőleg. Nem, nem akarok mozgalmat: Te nyugodtan maradhatsz a farmernadrágodban olvasás közben.
Miről lesz még szó? Arról, hogy hogy él egy szabadúszó-vállalkozó anyuka pici gyerekkel egy olyan családban, ahol a szerepek igazságosan vannak megosztva, ahol mindkét fél már a gyerek születésétől beleteszi (apait-anyait) a háztartásba és az anyagiakba is.
Erről csak egy sztori: 3 hetes volt a baba, amikor mentem egy munka interjúra.
Megkérdezték, mi a hobbim.
Majdnem rávágtam az első gondolatomat:
mi lenne?
Hát a szoptatás.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: