JELEN vagy?

Írtam az alapszintről, arról, hogy manapság a figyelem egyre nagyobb kincs, amit annyira természetesnek veszünk hogy észre sem vesszük, hogy már nincsen. Neked sincs: teszteld csak le magad, hányszor kattintasz át máshova akár e cikk olvasása közben, vagy úgy általában, 10 perc alatt. Meg tudod csinálni, hogy a neten/fészbukon csak egy dolgot nézel meg? Képes vagy végignézni egy filmet otthon anélkül, hogy akár egyszer is megállítanád (természetesen amikor alszik a gyerek)?

Talán észre sem vetted, hogy Te is,
akárcsak a többség, súlyos figyelemzavarban élsz.

Ez persze kihat a teljesítményedre, a hangulatodra és persze a stressz szintedre is. Számomra az okostelefonom a legnagyobb kísértés. Teljesen függő vagyok, sokszor olyankor is ránézek amikor épp a számomra legfontosabbakra kellene figyelnem. Ez szörnyű. Egyik barátommal beszélgettem nemrég erről, és ő mondta, hogy szinte már képtelen egy hosszabb regényt elolvasni, mert nem tud rá odafigyelni. A tanulással is küszködök, fizikai szenvedés itthon meghallgatni egy másfél órás előadás felvételt anélkül, hogy elkalandoznék. Az Internet és a Fontos Történések állandó csábítást jelentenek. 

Tavaly elkezdtem használni jó pár telefonos applikációt arra, hogy gyakoroljam a mindfulnesst. A mindfulness pontosan arról szól, hogy koncentrálj (a légzésedre például) és tartsd meg a figyelmedet. Semmi ezoterikus hókusz-pókusz: gyakorlatilag figyelem-edzésnek lehetne mondani amikor minden ingert próbálsz kizárni és egy dologra összpontosítasz. 10 perc is irtó nehéz, mintha tényleg valamelyik izmodat kellene megfeszítened hozzá. A gondolataid állandóan elkalandoznak közben, ami egyáltalán nem baj: többek között azt tanítja meg veled a mindfulness, hogy hogyan térj vissza, hogyan vedd észre azonnal, amikor elkalandoztál. Lényegében azt gyakorlod, hogy hogyan legyél JELEN.

Ha szeretnél kipróbálni vezetett mindfulness meditációkat, számos nagyszerű telefonos app közül választhatsz. Ilyen például a Calm, az Insight Timer vagy a Headspace. Angolul vannak, de a szövegük elég egyszerű. Az Insight Timeren meditációs zenéket is találsz, nagyszerű napindításnak! A mindfulnessről számos kutatás állítja, hogy rendszeres gyakorlása képes átstrukturálni az agyat, nyugodtabb leszel tőle és ami a legfontosabb, jobban tudsz figyelni ami az életed összes területére kihat.

Mi van a jelenben? Nekem jelenleg a hajnal a szürkéskék éggel a házak fölött, egy-egy lustán elsuhanó autó, melegsárga lámpák fénye a fák között. Billentyűk koppanása, radiátorkattogás, szuszogó férj és a szokásos napindító teám mézzel és citrommal. Béke és nyugalom, amit azonnal elveszítenék, amint belépnék a fészbukra, neadjisten kinyítnám az Indexet vagy bármelyik híroldalt.

Karácsonykor otthon voltunk és kénytelen voltam háttérzajként elszenvedni egy-két híradót. A hírek 95%-ban balesetekről és gyilkosságokról, 5%-ban pedig cuki állatokról szóltak. Ha hagyjuk, ömlik a fejünkbe a kazalnyi káros és felesleges információ. Még rosszabb, ha a kisbabákéba is. Rengeteg kutatás van arról, hogy két év alatt nem ajánlott a tévézés, nem értik a picik viszont nagyon leköti őket és az értékes játéktól és önfejlesztéstől veszi el az idejüket és az energiájukat. Az egyik cikk például ezt írja:

“a tévé és videó olyan a babáknak és a tipegőknek,
mintha csak szemétkaját adnál nekik”

Tehát nem elég, hogy a Te figyelmi képességed károsodik, de a gyereked már meg sem tanulja, hogyan koncentráljon egy adott játékára csendben és nyugalomban. 

Olvastam egy kismamás fórumban,
hogy egy 10 hónapos kisbabának már kedvenc bankreklámja is van.

Az állandó háttértévézés mellékhatása.. A gyerekek agya úgy fejlődik, hogy csupán 18 hónapos korukra tudnak történéseket értelmezni a képernyőn, addig csupán össze-vissza vizuális és hanginger minden, amit ott látnak. Rengeteg videóról állítják, hogy fejlesztőek, de ami igazán fejlesztő az az, ha kézzel-lábbal megfoghat, megtapogathat, megrúghat valamit, a valóságban, 3D-ben. A csokit is bármikor szívesebben megenné, mint a tökfőzeléket, mégsem adsz neki (állandóan). Ugyanígy a képernyő is ellenállhatatlanul vonzó számukra, mégis érdemesebb minél kevesebbet nézetni. Egyébként is lássuk be: a mesenéz(tet)és elsősorban rólad és a saját kényelmedről szól. Addig is csendben van a gyerek. Vannak helyzetek, amikor nagyon jól jönnek a mesék és a különböző játékok: ilyen az utazás, a kényszerű várakozás orvosnál vagy máshol. Ezekre az alkalmakra érdemes tartogatni a “nagyágyúkat”, a youtubetól kezdve a különféle applikációkig. 

És ha már a figyelemnél tartunk: tegnap voltam a Mozart Group koncertjén, ami egy lengyel zenész-humorista csapat, másfél órás műsort adtak, tele a lentihez hasonló poénokkal. Egyrészt érdekes volt számomra, hogy hányszor kellett az elkalandozó gondolataimat visszaterelni a koncerthez, másrészt azt is megfigyelni, hova vezet a figyelem és a kitartó gyakorlás. Zenészek bohóckodnak, de mivel profin teszik ezt, körbeturnézzák vele a világot – ilyen egyszerű. Vajon mennyit gyakorolták az alábbit?